Boruth Elemér
Ingyenélő, naplopónak tart engemet...
Ingyenélő, naplopónak tart engemet a világ;
S betyárnak, mert kalapomnál csomóstul van virág...
Szegény világ! jobb ha nem szól, befoghatná a száját.
Ej, haj, magyar ember összeüti bokáját!.. .
Szegény vagyok, de azért a fejem falba nem verem...
Hiába, a gazdálkodás sohasem volt kenyerem...
De nem hordom senki ingét, nem is a más subáját...
Ej, haj, magyar ember összeüti bokáját!...
Nem gondolok a holnappal, a tegnapot se szánom...
Nem emlékszem, nem remélek, mával élem világom..
Azaz, dehogy nem remélem, még nagyon is, a máját!
Ej, haj, magyar ember összeüti bokáját!...
