Marcali Frigyes
Te akartad, hogy így legyen
Te akartad, hogy így legyen, úgy éljünk, mint két idegen egymással.
Hogy a szemed ragyogását és az ajkad mosolygását ne lássam.
Pedig másként is lehetne, úgy élhetnénk, mint két gerle, kedvesen,
De mivelhogy így akarod, legyen meg az akaratod, kedvesem!
Elfeledtem réges-régen, hogy te vagy az üdvösségem, a párom.
Szemed helyett a kék eget, a vándorló fellegeket csodálom.
Álmod felett, ha őrködöm, az arcodban gyönyörködöm titokban,
S elgondolom, hogy lett volna, ha nem így akartad volna, ahogy van.
