Virágok közt jártunk...

Szöveg

Virágok közt jártunk, madárdalos kertben

Virágok közt jártunk, madárdalos kertben.
A tündöklő Napnál te ragyogtál szebben.
Orgonákat téptél, mind-mind nékem adtad.
Istenem, de kár, hogy forró szerelmeddel ők is elhervadtak.

Szegény árva madár vergődik a porban.
A társa meg vígan dalol a bokorban.
A te nagy szerelmed végetért a nyárral.
Most már másnak dalolsz, és én meghalok a hervadt orgonákkal.